Azt mondják, ha segíteni akarsz valakin, akkor ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni.
Persze, amíg megtanul, adott esetben egy-két halra is szükség lehet, de a lényegen ez most nem változtat.
Nos, Magyarország sok „halat” kapott eddig az Uniótól és úgy néz ki, hogy ez nem ahhoz járult hozzá, hogy megtanuljunk halat fogni. Úgy néz ki, hogy az Uniós pénzek nélkül bajban van a magyar költségvetés.
Számomra elgondolkodtató, hogy amikor Magyarország még nem volt az Unió tagja és nem kapott ilyen összegű támogatásokat, akkor is szép gazdasági fejlődést tudott elérni. Íme, hogyan alakult a gazdasági növekedés 1997 és 2002 között:
forrás: Wikipedia
Lássuk, hogyan alakultak a növekedési adatok a 2010-es években (Uniós tagként már a pénzügyi válság után, Covid járvány előtt):
forrás: Wikipedia
Amint látható, mindössze két évben volt a növekedés nagyobb mint az első ábrán szereplő legmagasabb 4,5%-os érték. 2018-ban és 2019-ben volt 4,8%-os a növekedés.
Mindezt úgy, hogy
„a nemzeti össztermék négy (4) százalékának megfelelő EU-s támogatásokat kapott Magyarország a 2010-es években.” - Győrffy Dóra, Partizán interjú (Elképesztően komoly érvágás)
Hol van itt a szerves növekedés? Netán a multiplikátor hatás?
Ilyen támogatások mellett hét százalékos növekedés is lehetett volna elméletileg. Legalább. Egy minimum három százalékos támogatás nélkül megvalósítható fejlődés (lásd első diagram) plusz a négy százalékos támogatás.
Az a benyomásom, hogy az uniós pénzek eltérítenek bennünket. Elkényelmesítenek bennünket. Elvagyunk a presztízsberuházásokkal (lásd sportlétesítmények) és a térkövezésekkel. Nem vagyunk rászorulva, hogy jól átgondolt, szakmailag megalapozott döntéseket hozzunk. Legalábbis a kormányzatra úgy tűnik ilyen hatással vannak az EU-s transzferek.
Tudom, hogy most a költségvetésnek nagy szüksége lenne az uniós forrásokra. És tudom, hogy az uniós pénzeket bölcsebben is fel lehetne használni.
De összességében mégis azt mondom, hogy Magyarország jobban járna, ha nem kapna uniós pénzeket.
Mert ha nem kapnánk uniós pénzeket, akkor rájönne a kormányzat is, hogy fontos a jó gazdaságpolitika, ami révén szerves módon is elérhető a minimum három százalékos növekedés. Akkor rájöhetne, hogy nincs gyarapodó jövő jó oktatás nélkül. Akkor lehet, hogy rájönne, hogy mégiscsak meg kéne becsülni a dolgozó és gondolkodó embereket.
Hosszabb távon, így jobban járnánk! Szerintem.
Ön szerint?
Szeretné, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely szakmailag jobb döntéseket hoz?
Ismerje meg a Híd a faluba programot és segítsen nekem!
Nagy tisztelettel,
Balázs Tivadar