Híd a faluba program

Kedves Olvasó!

Legutóbb annak szurkoltam, hogy az ellenzéki együttműködésben résztvevő pártok nyerjenek a választásokon. Szurkoltam és reménykedtem.

Reménykedtem, hiszen létrejött az előválasztás, létrejött az "egy ellenzéki jelölt az egy kormánypárti jelölttel szemben"-i felállás.

Reménykedtem, hiszen volt egy új miniszterelnök-jelölt, aki a pártok világán kívülről érkezett. 

Reménykedtem, mert a Nyomtass te is! -t már két ezer településen -ha jól emlékszem- egymillió példányban terjesztették a választásokhoz közeledve.

Reménykedtem, mert húsz ezer ember vállalta, hogy elmegy szavazatszámlálónak.

Reménykedtem azért is, mert a közvéleménykutatások alapján legalább egy szoros eredmény volt várható.

Gondolom, mondanom sem kell, hogy mindezen előfeltételek sem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy győzzőn a változást akarók tábora.

Ezt a programot azért találtam ki, hogy a jelenlegi választási feltételek mellett is lehetőleg győzni tudjanak azok, akik változást szeretnének. Hiszem, hogy ha a változást akarók győznek, akkor azzal Magyarország nyerni fog!

Ha győzni akarunk, tudnunk kell, mivel állunk szemben

Valószínűleg nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a NER-rel állunk szemben. És bevallom, sokáig azt hittem, hogy ez csak egy szlogen, ami mögött nincs valódi tartalom.

De bizony nagyon is van. 

Nemcsak egy párttal (pártszövetséggel) állunk szemben. De nem is csak annak a pártnak a kormányzati teljesítményével. Hanem azzal a masszív társadalmi és gazdasági erővel, ami szorosan együttműködik a kormánnyal és a kormánypártokkal.

Valószínűleg nem kell hosszan ecsetelnem a NER működését, de azért amennyire én értem:

A kormány a közbeszerzéseknél azokat a vállalkozókat részesíti előnyben, akik a normális közbeszerzési együttműködésen túl egyéb szívességeket is megtesznek a kormánynak.

Például azok építhetik az utat, adott esetben lényegesen túlárazva, akik a haszonból aztán:

• megvesznek egy megyei lapot
  
• megvesznek egy plakát céget
  
• megvesznek egy tévé társaságot
  
• visszacsorgatnak a pártkasszába kampány idején

Ezért van aztán az, hogy mikor elérkezik a kampány, akkor a kormánypártoknak legalább tízszer annyi óriásplakátjuk van, tízszer annyi Facebook és YouTube hírdetést tudnak futtatni, mint az ellenzék. És persze nem tartózkodnak attól, hogy féligazságokkal és hamis hírek terjesztésével azt a benyomást keltsék, hogy nagy baj lesz, ha nem ők lesznek kormányon. 

Vessünk egy pillantást a szavazókra

Mára a szavazói mintázat, vagy térkép leegyszerűsödött. Amint a 21 Kutatóközpont tanulmányából is kiderül, minél alacsonyabb valakinek a végzettsége és minél kisebb településen él, annál inkább a kormánypártokra szavaz.

Ez olyan szempontból rossz hír, hogy őket nehéz elérni és rájuk hatással lenni a médián keresztül. Nehéz elmagyarázni nekik, hogy a legfőbb ügyész ténykedése milyen hatással van a közpénzek eloszlására, és miért nem jut nekik is az EU-s segélyekből.

Nehéz elmagyarázni, hogy milyen szerepe van a médiatanács összetételének abban, hogy újra kétharmadot szereztek a kormánypártok. (És igen, vannak dolgok, amiket még én sem látok át, és nem értek.)

Ezért érzik sokan, hogy reménytelen a helyzet, hiszen "a kormánypártok túlságosan kiépítették a rendszert és egy ilyen rendszert választáson nem lehet legyőzni". 

De miért szavaznak a falvakban sokszor 70, 80 vagy akár 90%-ban is a Fidesz-KDNP-re?

Amint a videóriportokból számomra kiderül, ennek négy fő oka van:

• kapnak egy zsák krumplit, egy öl tüzifát vagy húsz ezer forintot (és bizony ez nekik számít)
• hat rájuk az állandóan sugárzott dezinformáció és ijesztgetés
• nem volt nekik jobb 2010 előtt sem, nem tudnak mire visszahivatkozni, hogy bezzeg korábban jobb volt (a '90-es rendszerváltás után sok falun élő "a szabadság jegyében" magára maradt)
• nem ismerik az ellenzéki képviselőjelölteket (!)

A győzelemhez szükséges stratégia

Nos, egyrészt érthető a tanácstalanság ami mostanában tapasztalható, hiszen a szokásos eszközökkel (törvényjavaslatok megfogalmazásával, szakpolitikai elképzelések ismertetésével, aláírásgyűjtésekkel, nyilvános sajtómegjelenésekkel, szórólapozással, kopogtatással) valóban nem tűnik úgy, hogy lenne esély.

Ugyanakkor éppen a jelenlegi kormány a bizonyíték arra, hogy támogatottságot úgy is lehet szerezni és megtartani, hogy még egy látszat-kormányprogramjuk sincs.

A jó hír szerintem a következő két dolog:

• a nagyobb városok lakossága és a leginkább gondolkodó réteg már átlát a szitán
• a legkönnyebben befolyásolható rétegek szavaznak a legnagyobb arányban a Fideszre

És bár az rossz hír, hogy tévé szereplésekkel nem fogjuk tudni elérni őket, viszont, ha egy zsák krumpliért hajlandók szavazni, akkor van esélye másnak is elnyerni a szavazatukat, nem csak a kormánypárti jelölteknek.

Lehet, hogy a változást akarók tábora is képes lenne adni nekik, akár két zsák krumplit is? Vagy valami még izgalmasabbat?

Civil alapon. Jó szívvel. Megértve azt, hogy ezek az emberek rászorulnak erre. Cserébe kapnánk egy esélyt, hogy megismerjenek minket, rájöjjenek arra,  hogy jószándékú emberek vagyunk és hogy nem akarunk se háborút, se átoperálni a gyerekeiket, se messziről jött erőszakos embereket a hálószobájukba költöztetni. 

És közben megismertethetnénk más közéleti személyeket is, például az ellenzéki képviselőjelölteket. Jó eséllyel elhinnék, hogy a TV2 Tények dezinformál, főleg amikor az ellenzékről van szó, és hogy lehetőleg a tárgyilagos sajtóból szerezzék be híreiket.

Mindehhez személyes jelenlét kell. Mindehhez valamit nekünk is adnunk kell. Erős megérzésem, hogy ez jó esélyt teremtene számunkra arra, hogy megfordítsuk a falvakban a közhangulatot.

Mit tudnánk adni?

Három dologra gondoltam, de ki lehet találni többet is:

• rendezvényeket
• adományokat
• projekteket

Rendezvények

Például, szervezhetünk díjmentes rendezvényt, ahol a részvétel regisztrációhoz kötött. Ilyen módon elkezdetünk egy hosszabb távú kapcsolatot építeni.

A rendezvény lehet, egy humorest, egy zenés előadás vagy akár egy közismert ember mesélhet az életéről. (politizálni nem szükséges, sőt nem is ajánlanám, hogy első lépésben azzal kezdjük)

Van annyi változást akaró művész (humorista, zenész, színész, tévés személyiség vagy olimpiai bajnok) aki vállalná, hogy önkéntes alapon negyedévente egyszer, vagy fél évente egyszer lehajol és szolgáltat a leghátrányosabb helyzetben élők felé? Elvileg kell lennie.

De ezt sem kell feltétlenül ingyen csinálni (személy szerint azt szeretném, ha mindenki jól járna). Ha mondjuk ön zenész vagy humorista, cserébe egyik-másik videóját megoszthatjuk a közösségi médiában. Úgy értem, hogy szükség lesz legalább tíz ezer tudatos változást akaró polgárra is, akik például abban is tudnak segíteni, hogy hírverést csináljanak olyan embereknek, akik cserébe ezt az ügyet a maguk módján segítik.

De ha ön egy tárgyilagos újságnál dolgozik, akkor lehet, hogy az adott művész egyik-másik fizetős fellépését fogja megemlíteni, reklámozni. Cserébe az aktivisták az ön újságjának a cikkeit fogják megosztani ezres nagyságrendben (ami potenciálisan több száz ezer ember elérését jelentheti).

Adományok

Valahogy a zsák krumplival és az öl tüzifával fel kell vennünk a versenyt.

Lehet kritizálni a parlamentben a kormánypártok gyakorlatát, vagy felkötjük a nadrágot, és megoldjuk, hogy mi is tudjunk adni valamit.

A jó hír az, hogy minél szegényebb valaki, annál könnyebb neki adni valamit, aminek örülni tud. Lehet élelmiszer, tanszer, készpénz, gyerekjáték, villanykörte, szóval nagyon sok minden. Még egy törött raklap is jó lehet, tüzifa gyanánt.

Jó kérem, de honnan lesz ehhez pénz?

Elképzelésem szerint a Civil Együttműködési Rendszer révén (lásd alább). Úgy fogjuk csinálni, hogy mindenki jól járjon.

Projektek

Arra gondoltam, hogy ha legalább egy házat leszigetelnénk egy faluban, akkor ezt lehetne mutogatni, és azt mondani, hogy ha az ellenzékre szavazol, a te házadat is le fogjuk szigetelni. (Ez benne volt a közös ellenzéki programban, úgyhogy gondolom ezt felelősségel lehet mondogatni)

Minden ilyen leszigetelt ház átadása lehetőséget biztosítana ahhoz, hogy valamelyik párt elnökségi tagja jelen legyen és mondjon valami ilyesmit: "A mi célunk, hogy minden lakóépületet energetikailag korszerűsítsünk és így legalább további 20%-al csökkentsük az emberek fűtési költségeit!".

Egy ilyen szigetelési lehetőséget egy nyereményjáték keretében meg lehetne hirdetni mondjuk a Nyomtassteis! egyik számában és akkor az emberek jelentkezhetnének. 

A jó hír az, ha egy faluban csinálunk valamit, akkor arról a városlakók is értesülni fognak és csettinthetnek. Fordítva már nem. Lehet, hogy tele van a Kossuth tér tüntetőkkel, és ez a falun lakókhoz vagy el sem jut, vagy az ő számukra nem igazán jelent semmit.

De lehet, hogy önnek egy olyan cége van, amelyik játszóterekkel foglalkozik és be tudnák vállalni egy játszótér építését valamelyik faluba. És akkor már nem lehetne azt mondani, hogy az ellenzék abban a faluban nem csinált semmit.

Miből lesz ehhez pénz? Mivel tudnánk meghálálni az ön vállalkozásának a ténykedését? Például hírveréssel a Civil Együttműködési Rendszer részeként.

Civil Együttműködési Rendszer

A NER-el állunk szemben, ahogy ezt már említettem, és amint ezt bizonyára ön is jól tudja. Ezzel szemben szükség van egy alternatívára, egy olyan együttműködési rendszerre, amelyben a változást akarók működnek együtt.

Nem azért, hogy jachtokon nyaralhassunk és milliárdosok legyünk vagy,  hogy EU-s pénzeket síboljunk el, hanem azért, hogy az illiberális rendszert egy európai demokráciára válthassuk fel.

Biztos vagyok benne, hogy van elég olyan változást akaró polgár, akikkel ezt meg lehet valósítani.

Kell legyen két-három ezer olyan vállalkozó, akik változást akarnak és akik ebben részt tudnak venni. 

Kell legyen 200-300 olyan művész, akik ebben részt tudnak venni.

Ha volt húsz ezer olyan ember, aki a saját költségén lement szavazatot számlálni, akkor kell legyen húsz ezer olyan ember is, aki hajlandó annál a vállalkozónál megvásárolni a dolgait (fontos: csak olyan dolgokat, amelyeket amúgy is megvenne!), amelyik részt vesz ebben az együttműködésben.

Mi nem akarunk választókat olyasmire rávenni, amit valójában nem akarnak. Mi csak ki akarjuk védeni azt, hogy a dezinformáció áldozatai legyenek. Az ellenzéki szavazók a tehetősebbek és a tudatosabbak. Ez együtt sikerülni fog!

Lássunk egy példát!

Lehet, hogy önnek van egy gyerekkönyvesboltja, és vannak olyan könyvek, amiket hónapok óta nem tudott eladni. Mondjuk akad száz ilyen kötet. A jó hír az, hogy ami egy nagyvárosban nem számít annyira jó dolognak, egy faluban még nagyonis értékesnek számíthat, főleg, ha ajándékba kapják.

Ide adhatná és levisszük falura tehát. A gyerekes szülők jó eséllyel örülni tudnak majd nekik. Tehát ők jól járnak.

Cserébe a változást akaró polgárok ezreinek szólunk, ha gyerekkönyvet akarnak venni az elkövetkező hónapokban, keressék fel az ön boltját. Ha ön húsz százalékos árréssel dolgozik, akkor ötszáz kötet megvásárlásával a felajánlott száz kötet árát már vissza is fogja kapni.

Nekünk is jó mert az adományokért cserébe mi kapunk egy lehetőséget, hogy személyes kapcsolatokat kezdjünk ápolni és ezen keresztül a későbbiekben informálni tudjuk őket arról, hogy mi is zajlik az országban valójában. 

Önnek is jó, mert hírverést csinálunk és mindaddig, amíg legalább a felkínált értéket vissza nem kapja, nem nyugszunk. Tehát az el nem adott árukészletét eladott árukészletté konvertáljuk.

A változást óhajtó polgárok meg úgy járnak jól, hogy majd legközelebb a közös cél elérését együtt ünnepelhetjük cserébe azért, mert idejüket, figyelmüket és energiájukat áldozták arra, hogy CER-es boltokban vásároljanak, és/vagy olyan tartalmakat (céges videót, újságcikket, stb.) osszanak meg a közösségi médiában, amelyek így vagy úgy segítik a CER működését. 

Természetesen nagyon sok egyéb árucikk is szóba jöhet, amit egy falusi ember is használ és szívesen fogad.

Önnek milyen cége van? Milyen módon tudna részt venni ebben?

Még két példa

Ha ön is szánna rá egy kis időt, biztos, hogy találna olyan módokat, amivel meg tudna ajándékozni egy falun élőt háromszor-négyszer és ezzel egy esélyt kapna arra, hogy telefonos, email-es és FB-os kapcsolatba kerüljenek és esélye legyen arra, hogy megkérje, higgye el, ön sem akar háborút.

1. De lehet, hogy ön éppen egy tanár!

Magam is dolgoztam tanárként öt évet. Helyettesként ugrottam be tanárhiány okán.

(Személy szerint úgy vagyok vele, hogy még egyetlen ország sem lett sikeres és gazdag jó oktatás nélkül.
Ezért a közoktatást stratégiai fontosságúnak tartom egy ország szempontjából. Szóval, úgy gondolom jó lenne, ha mind anyagilag mind erkölcsileg meg lenne a tanártársadalom becsülve)

Szóval, ha ön tüntet és sztrjákol megértem, sőt becsülöm a kiállását.

De lehet, hogy lenne egy eredményesebb út.

Képzelje el, hogy online segítene egy falun élő gyereknek házit írni. Mondjuk heti egy fél órát. Nyáron pedig leutazna és megismerné a családot.

Ha tíz ezer tanár ezt megtenné, akkor egy évben húsz ezer szülőt ismerhetnének meg. Három év alatt hatvan ezret. (Ezt amúgy egy egyetemista is megteheti!)

Ez már egy igen jelentős szám. Megnyerhetnék maguknak ezeket az embereket a változás ügyének.

Tudja, 2016-ban is tele volt a Kossuth tér és azóta már eltelt hat év. Sok illuziónk nem lehet azzal kapcsolatban, hogy a kormányt érdekelni fogják a tanártársadalom kérései, problémái.

Lehet, hogy fognak tenni egy-két kisebb engedményt. Lehet, hogy megemelik a fizetéseket 10 százalékkal. Adja Isten, hogy emeljék meg húsz százalékkal.

De ettől még nem lesz igazán jó keresete egy tanárnak, nem is beszélve arról, hogy biztosan nem lesz versenyképes, gyerekközpontú, kompetenciaalapú stb. az oktatás és az iskolák sem lesznek jól felszereltek. Sajnos!

Vagy egy-két munkatársával lemehetnek nyáron, és csinálhatnak egy egyhetes gyerektábort (otthonról bejárósat). Lehet, hogy ennek jobb lenne a hatásfoka.

2. Lehet, hogy ön egy nyugdíjas asszony!

És szeret kötögetni. Köthet egy-két pulóvert ajándékba. Tudja, gyakorlatilag bárki részt vehet abban, hogy kinyújtsa a kezét egy rosszabb sorban élő embertársa felé és kapjon egy esélyt arra, hogy elmondhassa mondjuk azt, hogy "Budapesten majdnem mindenki az ellenzékre szavazott pedig senki nem akar háborút".

Röviden tehát

A Híd a faluba egy fantázianév. (Lehet, hogy jobb lett volna a Híd a faluhoz, vagy a Híd a faluig elnevezés valamelyike, így utólag.)

Meglátásom szerint a falun élők hátrányos helyzete és könnyen befolyásolhatósága (amit a kormány önös módon használ ki) az egyik oka, hogy nem tudunk társadalmilag és gazdaságilag előre lépni.

Ahelyett viszont, hogy azt várnánk, hogy majd a kormány legyen szíves változni és ahelyett, hogy a falun élőket lenéznénk és vádolnánk, miközben persze munkásabb, jobb eredménnyel kecsegtet, ha egy kapcsolati és gondoskodó képzeletbeli hídat építünk a falun élőkhöz. 

Az ilyen kapcsolatok százezrei lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy kivédjük a propaganda és dezinformáció negatív hatásait. 

Ahhoz, hogy ez kellően hatásos tudjon lenni, nem elég csak valami információ eljuttatása hiszen egy információs csata is zajlik. Adnunk is kell valamit, hogy cserébe kérhessük a bizalmat és a támogatást (erre a zsák krumpli miatt is szükség van).

Ahhoz, hogy adni tudjunk, az önkéntességen túl, anyagi erőforrások is fognak kelleni.

Itt jön képbe a CER (a Civil Együttműködési Rendszer), amelyben barter ügyletek révén tesszük lehetővé azt, hogy az összességében több milliárdos nagyságrendű összegbe kerülő rendezvényeket és főleg adományokat és projekteket meg tudjuk valósítani.

A CER keretében, a változást akaró polgárok, vállalkozók, YouTube-rek, hírességek, kerületi újságok, tárgyilagos médiumok, civil szervezetek olyan módon működnek együtt, hogy mindenki jól járjon. Mindenki a meglévő szabad kapacitásait ajánlja fel a közös cél érdekében.

Hol tart a dolog?

Egyelőre csak az elképzelés megfogalmazásánál.

Szükség lesz valamennyi pénzbeli adományra is, hogy ennek a szervezésébe bele tudjak fogni.
Jelenleg vagy PayPal-on (www.paypal.me/balazstivadar), vagy bankszámlára (IBAN: RO12BACX0000000840919000, BIC/SWIFT kód: BACXROBUXXX) tud utalni, amennyiben megteheti és szeretne. Nagyon köszönöm előre is!

Szükségem lesz egy-két közvetlen munkatársra is: egy jó szervezőre, egy jó adatbáziskezelőre, valakire, aki a tranzakciók értékét számszerűsíteni tudja. Ha úgy érzi van esélye annak, hogy jól tudjunk együttdolgozni, akkor kérem, beszéljünk róla.

Szükség lesz stratégiai szövetségesekre és amint említettem, művészekre, vállalkozókra és sok tudatos, változást akaró polgár együttműködésére.